Szennyvízberuházás II. ütem

Körösladány Város szennyvízcsatornázása II. ütem és a szennyvíztisztító telep bővítése

I. Előkészítés: KEOP-7.1.2.0/2F-2008-0191


Körösladány Város Önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül (KEOP 1.2.0/1F) 2008 szeptemberében pályázatot készített és nyújtott be a település meglévő csatornahálózatának bővítésére.
Körösladány Város Önkormányzata 2009. február 16.-án írta alá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint Támogató képviseletében eljáró KvVM Fejlesztési Igazgatósággal, mint Közreműködő Szervezettel a Támogatási szerződést a projekt előkészítésére.
A részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével közbeszerzési eljárás lefolytatása után a VTK Innosystem Kft. lett megbízva. A tervezéssel kapcsolatos feladatokat a Duplex Kft. látja el. A köztes RMT leadására 2009. december 15.-én került sor.
A minőségbiztosítás észrevételeit azonban a Fejlesztési Igazgatóság csak 2010.március 12.-én írt levelében összegezte, és amelyben a tanulmány átdolgozását írta elő.
A minőségbiztosítás két fő kifogása a csatornahálózat anyagával és a szennyvíztelep méretével szemben volt.
Az újabb minőségbiztosítás eredményeként a Fejlesztési Igazgatóság csaknem három hónappal később, 2010. október 6.-án kelt levelében határozta meg a továbbtervezésre alkalmassá minősítés feltételeit.
Az önkormányzat a megadott határidőn belül 2010. október 15.-én reagált a felvetésekre, vállalva azok nagy részének átvezetését a tanulmányban.
A Fejlesztési Igazgatóság ennek ellenére csak 2010. november 19.-én kelt levelében nyilvánította továbbtervezésre alkalmassá a részletes megvalósíthatósági tanulmányt.
A szennyvíztisztító telep engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítése, benyújtása 2010. december 15.
A szennyvíztisztító telep vízjogi létesítési engedély módosítása iránti kérelem elkészítése, benyújtása 2011. január 31.
Közbeszerzési dokumentáció elkészítése, benyújtása a közreműködő szervezet felé 2011. május 20.-ig.
A pályázat benyújtása 2011. május 20.-án.
Az előkészítési szakasz projekt zárása 2011. november 24.


II. Megvalosítási szakasz: KEOP-1.2.0/2F-09-11-2011-0022


Második fordulós pályázat beadása 2011.05.05-én megtörtént.
A pályázat támogatást nyert 2011. december 6.-án
Támogatási szerződés aláírása: 2012.02.02-án történt meg.
A projekt teljes bekerülési költsége 2 028 375 890 Forint. Az elnyerhető támogatás értéke ezen összeg 83,92 százaléka. Az önkormányzat saját erőként biztosítani kell 326 065 726 Ft összeget, amelyet az alábbi forrásokból kívánja finanszírozni:

- A lakossági forrásból származó (II. ütem érdekeltjei: 150.000 Ft./új rákötés, I. ütem érdekeltjei: 26.200 Ft/érdekeltségi egység) fejlesztési hozzájárulás.
- Hitelfelvételből.

Közbeszerzési tanácsadói szerződés kötöttünk az ANPAST Europroject Kft-vel 2011.06.14.-én.
A közbeszerzési jogi szakértői szerződés aláírása Paksi Ügyvédi irodával 2011. szeptember 26.án történt meg.
A projektmenedzsment szerződés aláírására a VTK Innosystem Kft-vel 2012.02.28-án került sor. 
FIDIC mérnöki tevékenység ellátási szerződés aláírása a GRONMIJ CANOR Kft-vel 2012.11.05-én történt meg.
Nyilvánosság biztosítási feladatot a EUBILITY Kft látja el, amellyel a szerződést 2013.01.08-án írtuk alá.
A kivitelezést a DA-AH Körösladány 2012 Konzorcium végzi, amelynek tagjai a Duna Aszfalt Kft és a A-HÍD Építő Zrt., szerződéskötésre 2013.01.11-án került sor.
Munkaterület átadása 2013.02.13-án történt meg.


A projekt műszai tartalma


Szennyvízcsatorna hálózat bővítése:

A projekt során Körösladány Város belterületén, lévő lakóingatlanokon és gazdálkodó szervezeteknél ( kivéve HENKEL ) keletkező szennyvizek összegyűjtését, és az összegyűjtött szennyvíznek a szennyvíztisztító telepre történő kijuttatását biztosító szennyvíz közmű hálózat II. üteme épül meg.
A területek lehatárolása az Önkormányzattal közreműködésével történt meg, a kimaradt területeken nem beépített ill. nem lakott ingatlanok találhatók ezért azok csatornával történő ellátására a II. ütemben nem kerül sor. Ezen területek gazdaságosan nem csatornázhatók. A település területén elszórtan lesznek ingatlanok, amelyek előtt található szennyvízcsatorna, de nem rendelkeznek bekötéssel.

Tervezett vákuumos rendszer által érintett terület:
A Dévaványai út mentén létesülő vákuumos szennyvíz elvezető ágvezeték,
A Dózsa Gy. utcában létesülő vákuumos szennyvíz elvezető ágvezeték.
A két vákuumos szennyvíz elvezető ágvezetékhez csatlakozó vákuumos ágvezetékek helye a következő:

”3” jelű öblözet       

- 3-1-1 jelű vákuum vezeték a Libazug utcában épül meg
- 3-1-2 jelű vákuum vezeték a Dózsa Gy. utcában épül meg

”4” jelű öblözet       

- 4-0-1 jelű vákuum vezeték a Béke utcában épül meg
- 4-0-2 jelű vákuum vezeték a Béke utcában épül meg
- 4-0-3 jelű vákuum vezeték a Dévaványai úton épül meg

Tervezett gravitációs rendszer által érintett terület:

- Az Újladányi részen került megtervezésre az „”A” jelű öblözet, az összegyűjtött szennyvíz az ”A” jelű nyomóvezetéken keresztül az ”E” jelű öblözetbe kerül átemelésre.
- A Központi terület két részre lett osztva, az északi területrészen ”B”, ”I”, ”H”, ”G”, ”F” jelű öblözetek, míg a déli részen a ”C”, ”D”, ”E”, ”J” jelű öblözetek kerültek megtervezésre.
- Az északi területrészen, a ”B” jelű öblözetben összegyűjtött szennyvíz az ”I” jelű öblözetbe, az ”I” jelű öblözetben összegyűjtött szennyvíz az ”H” jelű öblözetbe, az ”H” jelű öblözetben összegyűjtött szennyvíz a ”G” jelű öblözetbe, az ”G” jelű öblözetben összegyűjtött szennyvíz az ”F” jelű öblözetbe kerül átemelésre. Az ”F” jelű öblözetben összegyűjtött szennyvíz, a Dózsa és az Eötvös utca keresztezésében megvalósuló szakaszolóaknában találkozik a Központi terület déli részén összegyűjtött szennyvízzel.
- A déli területrészen, az ”E”, ”D” és ”J” jelű öblözetben összegyűjtött szennyvizek a ”C” jelű öblözetbe kerülnek átemelésre, a ”C” jelű öblözetben összegyűjtött szennyvíz, a Dózsa és az Eötvös utca keresztezésében megvalósuló szakaszolóaknában találkozik a Központi terület északi részén összegyűjtött szennyvízzel. A szakaszolóaknában találkozó nyomóvezetékek, együtt szállítják a szennyvizet a bővítésre tervezett szennyvíztisztító telepre.

A projekt keretében megépülő szennyvízelvezető hálózat létesítményeinek összesítését az alábbi két táblázat szemlélteti.

Vákuumos öblözetek létesítményjegyzéke

 Gravitációs öblözetek létesítményjegyzéke


Eszközbeszerzés


A víztelenített iszap iszaptárolóra történő szállításához szükségessé válik egy szállítóeszköz beszerzése.
Az Üzemeltető igényeit egy 25 Lóerős traktor szolgálja ki legjobban, egy 1,5 tonnás pótkocsival felszerelve. Kiegészítő berendezés : szivattyúkiemelő

Rekonstrukció a meglévő csatornahálózaton:

A projekt keretében megvalósítandó rekonstrukciós munkálatokat, és azok költségeit az alábbi táblázat összegzi:

Szennyvíz elvezető és kezelő létesítmények, eszközök

Szennyvíztisztító telep:

A településen keletkezett szennyvíz tisztítására megépül egy szekvenciális technológiával rendelkező szennyvíztisztító telep, amelynek kapacitása 500 m3/d.

A szennyvíztisztító telep elhelyezése, infrastruktúrája:

A szennyvíztisztító telep megvalósítását az önkormányzati tulajdonban levő 0803/4, 0803/7 helyrajzi számú területeken belül lehet megoldani, a meglévő szennyvíztisztító területén és a mellette található önkormányzati területen. Így lehetséges a folyamatos üzemet is biztosítani az építkezés ideje alatt.

A szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra (ivóvíz, gáz, szilárd burkolatú út a telepig) ki van építve. A meglévő telep villamos energia ellátása biztosított.

A tervezett új szennyvíztisztító telep egységei:

- Szippantott szennyvíz fogadó, kézi rács (meglévő)
- Hozammérés (meglévő)
- Gépi rács
- Homok- és zsírfogó
- SBR biológiai műtárgy 2 párhuzamos sorral
- Iszapsűrítő
- Fertőtlenítő medence
- Csurgalékvíz akna
- Iszapvíztelenítő centrifuga
- Iszaptároló (meglévő, átalakítva)


A beruházás tulajdonjogi kérdései


Csatornahálózat

A megépült csatornahálózat és valamennyi műtárgya Körösladány Város Önkormányzatának tulajdonában lévő területeken valósult meg.
A tervezett csatornaszakaszok és azok valamennyi műtárgya a pályázat benyújtásakor, az építés és fenntartás ideje alatt Körösladány Város Önkormányzatának tulajdonában lévő területeket érintenek. Tulajdonosuk az önkormányzat lesz.

Szennyvíztisztító telep

A jelenlegi szennyvíztisztító létesítmények a pályázat benyújtásakor, az építés és fenntartás ideje alatt egyaránt Körösladány Város tulajdonát képzi.
A megépülő, új beruházás során létrejövő szennyvíztisztító létesítmények (teljes közművagyon) a pályázat benyújtásakor, az építés és fenntartás ideje alatt egyaránt Körösladány Város tulajdonát képezi.
A szennyvíztisztító telep területe (0803/4, 0803/7 Hrsz.) Körösladány Város Önkormányzatának tulajdonában van.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV
Körösladány Város szennyvízcsatornázása II. ütem
és a szennyvíztisztító telep bővítése

KEOP-1.2.0/09-11-20011-0022

Ez a Kommunikációs Terv Körösladány Város szennyvízcsatornázása II. ütem és a szennyvíztisztító telep bővítése a Környezet es Energia Operatív Program keretében megvalósuló beruházás tájékoztatásra vonatkozó feladatait tartalmazza a projekt megvalósításától a létrehozott vagyon aktiválásáig.


1. Helyzetelemzés


Körösladány Kelet-Magyarország északi és déli részét összekötő 47-es főút, kb. félúton Szeged és Debrecen között a Sebes-Körös találkozásánál, Békés megye északi részén fekszik, Békéscsabától 40 km-re, az országhatártól 50 km-re.
A település szerkezetének meghatározó elemei, a Sebes-Körös, illetve a 47-es főút. Körösladány belterülete térben két jól elkülöníthető részre oszlik, melyet a Sebes-Körösön átívelő híd kapcsol össze. Az egyik a folyó jobb partja mellett elterülő, a település ősi magját körülvevő belterületi rész a XI. századig visszanyúló múltjával és feltehetően a középkorban kialakult településszerkezeti rendszerével, a másik pedig a folyó bal partja mellet található újladányi rész négyzethálós alaprajzzal. A történetileg kialakult településrész rásimul a Sebes-Körös ívesen kanyarodó vonalára, e településszerkezetnek figyelemre méltó sajátossága a rugalmasság, amelynek alapján mind a mai napig képes volt kielégíteni lakóinak időben változó igényeit, elvárásait. Ezt a kapcsolatot folyó és település között a folyó medrének szabályozása sem változtatta meg, sőt egyes utcák és telekosztások elrendezésükben még mindig őrzik az egykori vízfolyás szeszélyes kanyargását.
A város mai településközpontja 16,4 ha területű, amely épített képében, rendezett környezetével kisvárosi arculattal jellemezhető.
A város közigazgatási területének meghatározó tájszerkezeti elemei a vízgazdálkodási területek.
A térség folyóvizekkel, holtmedrekkel, a területet lecsapoló csatornarendszerrel sűrűn behálózott.
A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 311/2007. (XI.17.) Kormány Rendelet értelmében Körösladány Város a társadalmi-gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetű települések közzé tartozik.
A 240/2006. (XI.30.) Kormány Rendelet melléklete szerint Körösladány nem tartozik a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé. A többszörösen módosított 25/2002. (II.27.) Kormány Rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról szól. A többszörösen módosított 26/2002. (II. 27.) Kormány Rendelet tartalmazza a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolását. A rendelet jegyzékében D235/1 rangsorszám alatt Körösladány Város 5653 LE- kel van megjelölve. Ennek értelmében 2015. december 31-ig meg kell oldani a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését, a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, valamint a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését. A jelen projekt megvalósításával, ütemezésével a fenti időpont teljesíthető.
A település lakott területének szennyvízteleptől mért legközelebbi távolsága 300 méter.

1.1 A csatornarendszer és a tisztítótelep története:
Körösladány Nagyközség szennyvíztisztító telepe – melynek funkciója kizárólag tengelyen érkező települési szennyvíz tisztítása volt - 1992. évben létesült. A meglévő szennyvíztisztító telephez kapcsolódóan I. ütemű fejlesztés keretében 2004-2005 években a település központi városrészén szennyvízcsatorna hálózat épült ki. A kiépített teljes gyűjtőhálózat vákuumos kényszeráramú rendszerben valósult meg, 1 db központi vákuumgépház kiépítésével. Az első ütemben az összes intézmény rákötése biztosítottá vált.
A település közcsatornával ellátott területén meglévő, a szennyvíz összegyűjtését és elvezetését szolgáló vízi létesítmény AIRVAC rendszerű vákuumos szennyvízcsatorna hálózat. A Körösladány, Külterület 0803/4 helyrajzi számú ingatlanon a szennyvíztisztító telepet a Békés Megyei Vízművek Zrt. üzemelteti. A körösladányi szennyvíztisztító telep és a gyűjtő hálózat önkormányzati tulajdonban van. A telepet 1992-ben helyezték üzembe, a Békés Megyei Vízművek Zrt. 2000. január 1-je óta üzemelteti.
A jelenlegi csatornahálózat:
A jelenleg kiépült hálózaton a csatornahálózatra csatlakozott lakosok száma 1325 fő (Rákötési arány: 79,08%).  A hálózatra csatlakozott lakosság száma a jelen projekt befejezését követő
fenntartási időszak végére 1539 főre nő a tervek szerint (Rákötési arány: 92%).

Az érintett, de még nem csatlakozott lakosság bevonására a szolgáltató és az önkormányzat csatlakozási kampányt indít. A kampány során különböző kedvezményeket kapnak a csatlakozók. Körösladány Város Önkormányzata, és a Békés Megyei Vízművek Zrt. közötti keret megállapodás keretében a szolgáltató kezdetben csatornadíj mentességet ad. Az önkormányzat közmunkásokkal elkészítteti a csatlakozó vezetéket. A rákötéshez szükséges csőanyagot az önkormányzat és a szolgáltató közös teherviseléssel biztosítja. Az önkormányzat a még így sem csatlakozókat akár jegyzői kötelezéssel is hajlandók kényszeríteni a bekötések elkészítésére. A talajterhelési díj hatása sem elhanyagolható.

1.2 A Tervezett csatorna:
Az ellátatlan területek csatornázása során az önkormányzat csak olyan ingatlanokra építi meg a bekötéseket, ahol csatlakozásra lehet számítani. Erre vonatkozóan az előzetes felmérés megtörtént. A lakosság a bekötni tervezett ingatlanok 75%-ában kinyilvánította azon szándékát, hogy a csatornahálózatra csatlakozni akar. A támogatás feltételeként meghatározott rákötési arányt (92%) a beruházó teljesíteni szándékozik. A 92%-os rákötési arány elérése a 75%-ról egy előzetesen kalkulált ütemterv, amelyet az önkormányzat a helyi viszonyok ismeretében, a lakosság meggyőzése terén rendelkezésére álló eszközeit figyelembe véve állapított meg.

Tervezett bekötés (db): 1078
Megvalósuló (~92%), csatlakozás (db): 998
Érintett lakosok száma (fő): 2533
Bekötött lakosok száma (fő): 2345

Az ellátatlan ingatlanok meghatározása.
Összes ingatlan száma. 2034 db, ebből ivóvízzel ellátott: 2018 db
Jelenleg csatornával ellátott ingatlan: 712 db
A projekt során csatornával ellátott ingatlan: 1078 db
Ellátatlan ingatlan: 244 db
Ellátatlan ingatlan a gazdaságosan nem csatornázandó területeken: 104 db, ebből:

- 14 db ivóvízzel nem ellátott
- 58 db TFH kibocsátó
- 32 db komfort nélküli (kerti csappal)

Ellátatlan ingatlanok lesznek a projekt során csatornázandó területeken is. Ezen fogyasztási helyekkel kapcsolatban a projektgazda úgy ítélte meg, hogy az ott lakók anyagi helyzetét figyelembe véve azoktól a projekttel járó költségek vállalása, továbbá a csatornahálózatra történő rákötés reálisan nem várható el.
Ellátatlan ingatlan a projekt során csatornázott területen: 140 db, ebből:

- 94 db komfort nélküli (kerti csappal)
- 44 db TFH kibocsátó
- 2 db ivóvízzel nem ellátott

1.3 Jogszabályi, hatósági követelményeknek való megfelelés, ebből adódó fejlesztési feladatok.

A 86/2009 (IV. 10) Kormány Rendelettel módosított 25/2002 (II.27.) Korm. rend. A nemzeti települési szennyvíz-elvezetési és –tisztítási megvalósítási programról előírja, hogy a körösladányi agglomerációban gondoskodni kell a településen keletkezett szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről legkésőbb 2015.december.31-ig. Ehhez az önkormányzatnak ki kell terjesztenie a csatornahálózatukat a gazdaságosan csatornázható területekre.

A 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolását teszi meg a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban. A rendelet mellékletében megadja a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő településeket.
A projekt szempontjából lényeges, hogy a rendelet melléklete Körösladányt a felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő településekként tartja számon, ami korlátozza a kommunális szennyvíz szikkasztással együtt járó tárolásának lehetőségét. A rendelet 4. §. (2) bek. a) pontja (környezeti célkitűzések) ugyanis kimondja, hogy úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti víztestek állapota ne romoljon és a kapcsolódó felszíni víztestek minőségi állapotát se
veszélyeztesse. Habár a településen a szennyvízszállítás kérdése megoldott, mégis a csatornapótló egyedi tárolók többsége nem vízzáró és a szennyvíz talajvízbe való szivárgását nem akadályozzák meg, így ez a talajvíz minőségi romlását idézheti elő.


2. Célkitűzések meghatározása


2.1 Stratégiai célkitűzések

Alapvető es elérendő célok a következők szerint fogalmazhatok meg:

Lakossági, ellátási célok:
- A csatornahálózat kiterjesztése a gazdaságosan csatornázható területeken;
- Épüljön ki a szükséges helyeken a szennyvízelvezető hálózat a szükséges
átemelőkkel és nyomóvezetékekkel;
- A csatornázottság kibővítése és csatornahálózatban összegyűjtött szennyvíz megfelelő tisztítása, mely hozzájárul a lakosság életkörülményeinek javításához és a környezet – különösen a nemzeti szennyvízelvezetési- és tisztítási programmal összhangban a földtani közeg, a felszín alatti és felszíni vizek – védelméhez;
- Új szennyvíztisztító telep építése;
- Jogszabályi előírásoknak való megfelelés;
- A lakosság életminőségének javítása az esélyegyenlőség fenntartásával;
- A beruházás megvalósításával az önkormányzat vonzóvá teheti a települést a befektetők, vállalkozók számára, ami többletbevételt is jelent az önkormányzatnak. A növekvő bevételek kedvező hatással lehetnek az egész település életére, ezt elsősorban a szociálisan rászorulók érezhetik majd meg;
- Új vállalkozások megjelenése, beruházások megvalósulása, akár az idegenforgalom, akár a mezőgazdasági ágazatban, az aktív korú népesség megtartásában, a munkanélküliség csökkentésében játszik jelentős szerepet, aminek már térségi kihatása is lehet;

Környezetvédelmi, és ökológiai célok:

- A csatornahálózat kiterjesztésével és a szippantott szennyvíz fogadás ártalmatlanításának megtartásával.
- A szükséges szennyvíztisztítási kapacitás biztosítása a szennyvíztisztító tisztítási képességének javítása;
- Új szennyvíztisztító telep építésével.
- A keletkező, eddig kezeletlenül elszikkadó szennyvizek összegyűjtésének és megfelelő kezelésének biztosítása;
- A környező felszíni és felszín alatti vizek minőségének javítása;
- Környezettudatos magatartásforma megvalósítása;
- A természeti környezet és az épített környezet védelme, rehabilitálása a fenntarthatóság biztosításával;
- Élőhelyek védelme, fenntartása, megvédése a környezetszennyezéstől;

2.2 Kommunikációs célok


- Kiemelni azt a tényt, hogy Magyarország teljes környezetvédelmi felzárkóztatása érdekében a Kohéziós Alap (a saját eszközök kiegészítéseképpen) hozzájárul a korszerű, EU által megkövetelt normáknak megfelelő szennyvízkezelési beruházások létrehozásához;
- Markánsan bemutatni az EU szerepét a települési szennyvízprojekt megvalósításában;
- Bemutatni a csatornázottság előnyeit, a lakosság felkészítése a jövőben várható előnyökre és hátrányokra egyaránt; Ismertetni a Körösladányban megnyíló, a beruházás eredményeként megvalósulható fejlesztési lehetőségeket;
- Felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az ingatlanok, lakások komfort szintje, piaci értéke növekszik;
- Hangsúlyozni azt a tényt, hogy a lakosság életminősége jelentősen javul;
- Kidomborítani, hogy a beruházás eredményeként növekedhet az idegenforgalom;
- Aláhúzni – különösen a működő és a potenciális helyi, mikró- és kistérségi vállalkozások esetében – hogy jelentősen javul a vállalkozások versenyképessége;
- Lakosság felkészítése a beruházással járó kellemetlenségekre;
- A projekt megvalósításával elért eredmények bemutatása a település lakosságának;
- A környezettudatos szemlélet erősítése;
- Esetleges válsághelyzetek kezelése, megelőzése hatékony kommunikációval;


3. Célcsoportok meghatározása


A helyi lakosság kevésbé érdeklődik a tervezett beruházás műszaki - technikai
Megvalósítása iránt, őket elsősorban a megfelelő minőségű szolgáltatás érdekli, illetve az, hogy ehhez a szolgáltatáshoz milyen áron jut hozzá. Ezzel szemben a helyi, vagy térségi környezetvédelmi civil szervezeteket, illetve a környezetvédelmi hatóságot a technikai megoldások esetleges kockázati tényezői, lehetséges környezetkárosító hatásuk, illetve ezek minimalizálása érdekli. Ennek érdekében egy olyan információs rendszert kell kialakítani, amelyben minden célcsoport megtalálja a megfelelő választ a kérdéseire.
A célcsoportok azonosítása során felmerül annak a szükségessége és lehetősége, hogy a különböző célcsoportokkal eltérő módon és eltérő célokat kommunikáljunk.


4. Kommunikációs stratégia


A kommunikáció kettő, időben elkülönülő szakaszból áll:
Az első a beruházás megvalósításának szakasza. Ebben az időszakban a kommunikáció elsődleges célja a lakosság felkészítése az új rendszerre, a pozitív hozzáállás és támogatás elérése, illetve a lakosság felkészítése a várható közlekedési nehézségekre és a fizetendő díj mértékére.
A második szakasz a beruházást megvalósítását követő időszak.
Az első szakaszban a projekt általános bemutatásán, lesz a hangsúly. Meghatározó és elsődleges jellegű feladat annak bemutatása, hogy az ország az EU csatlakozása következtében az előírt irányelvek biztosítani kell a szennyvíz biológiai tisztítását.

4.1 Kommunikációs feladatok és eszközök a beruházás megvalósítási szakaszában

A beruházás legfontosabb és legnagyobb nyilvánosságot jelentő kommunikációs közege a sajtó. A hatékony és eredményes sajtókapcsolatok alapja a jó sajtólista, a nyílt, őszinte, kétoldalú kapcsolat és az elérhetőség. Cél a projekt indulás üzenetének minél nagyobb nyilvánosságot biztosító megjelenése. Az egyik legfontosabb aktuális médiakezelési eszköz a sajtótájékoztató, amely közvetlen lehetőséget biztosít az érintettek és az érdeklődők tájékoztatására:

- Az újságírók közvetlenül, első kézből kapnak információt,
- Bő, részletes információ áll a rendelkezésükre,
- Lehetőségük van kérdezni,
- Személyesen látják a projekt helyszínét, látványtervet a kész projektről,
- Személyes kapcsolat kialakítása az illetékes vezetőkkel.

A sajtótájékoztató lebonyolítása gondos tervezést és pontos szervezést igényel:

- Meghívandó médiák és újságírók kiválasztása,
- Annak ellenőrzése, hogy az adott időpontban nem rendeznek-e más, hasonló témájú tájékoztatót,
- Részletes forgatókönyv készítés minden szervezési és lebonyolítási feladatról,
- Vendéglátás megszervezése,
- Újságírók fogadása,
- Beszédírás és prezentáció elkészítése,
- Kényes kérdések-válaszok összeállítása (Q/A),
- Szükséges technika és berendezés megrendelése, megszervezése,
- Sajtómappa összeállítása,
- Kisegítő személyzet megrendelése, felkészítése, stb.
- Szükséges utókövetés.

A sajtótájékoztatót követően, vagy azt erősítő jelleggel a projekt aktuális állapotáról érdemes sajtóközleményt kiküldeni a megcélzott újságírókörnek. Ez általában a szaksajtóból és az általános országos, megyei, regionális sajtóból áll.

Célja:
- Minél több médiát tájékoztatni a hírről (projektindítás),
- Kisebb értékű szóró-reklámajándék készítése a meghatározott uniós arculati elemekkel,
- A kedvezményezett honlapján (amennyiben van ilyen), folyamatosan utalni kell az uniós támogatásra mind szövegesen, mind pedig a logó elhelyezésével. Bármely nyomtatott vagy elektronikus kommunikációs felületen, ahol a projekt megjelenik, a kedvezményezett köteles az EU támogatására folyamatosan felhívni a figyelmet.
- Lehetővé tenni a sajtótájékoztatón megjelent újságíróknak, hogy elektronikus  módon hozzáférjenek a hírhez, megkönnyítve a feldolgozását,
- A fizikailag távoli újságírók tájékoztatása.

A sajtóközleménnyel szembeni fő követelmények:

- Tömör, világos, hírértékű megfogalmazás,
- Legyen objektív, tényszerű,
- Szerkezetileg három fő részből áll: a címből, a headline-ből (bevezető összefoglalás) és a fő szövegrészből. mindhárom tartalmazza a fő üzenetet.
- A cím legyen figyelemfelkeltő,
- A headline tömören tartalmazzon minden lényeges információt,
- A fő szövegrész tartalmazza a részleteket.

Cél, hogy a projektindítást követően is lehetőleg folyamatosan szerepeljen a projekt a médiában. Ehhez az szükséges, hogy minden, a célcsoportot érdeklő és érintő hírről, eseményről értesüljenek.

Ezek lehetnek meglévő események:
- A beruházás különböző fázisai,
- Részátadások,
- Munkaerő felvétele (ennek helyi gazdaságélénkítő hatása, azaz komoly hírértéke van!),
- Környezetvédelmi intézkedések,
- Minőségbiztosítási intézkedések,
- Kutatások, hatástanulmányok, stb.

A kommunikációs tevékenység hatékonyságának legfontosabb mérőeszköze a média monitoring lesz. A megjelent sajtócikkek összegyűjtése és elemzése az egyik legjobb eszköz a sajtómunka hatékonyságának elemzésére.

A sajtófigyelés alapja:

- Hány cikk vagy tudósítás jelent meg (összevetve azzal, hogy hány helyre küldtük el),
- Milyen profilú médiumokban jelent meg (szakmai, általános, egyéb, pl. hírügynökség),
- Mekkora példányszámú médiákban jelent meg (rádió vagy TV műsoroknál mekkora a műsor hallgatottsága, nézettsége),
- Mennyire fő helyen jelent meg (pl. hányadik oldalon),
- Mekkora terjedelemben (mekkora részt használtak fel a közleményünkből, pl. csak egy kétsoros kishír vagy teljes terjedelmében megjelent),
- Mennyire mentek át az üzenetek (a számunkra fontos részt közölték le vagy teljesen mást ragadtak ki belőle),
- Milyen kommentálással jelentek meg (csak a hírt közölték le vagy minősítették is).

Az elemzés alapján a további üzenetek, tervezett események és maga a sajtómunka is szükség esetén módosítható, pontosítható.

4.2 Kommunikációs feladatok és eszközök a beruházás megvalósítását követő szakaszban

A beruházás befejezése, a projekt hivatalos átadása nagyon jól kommunikálható alkalom. A korábbi üzenetek és eszközök felhasználhatóak: az eddig kommunikált üzenetek összefoglalása, a korábbi látványtervek összehasonlítása a készprojekttel, a beruházás különböző szakaszairól készült fotódokumentáció bemutatása, stb. Ilyen esemény a sajtó nyilvános ünnepélyes átadó rendezvény, amely egy nagyszabású rendezvény a projektben a közreműködő partnerek, a projektet használatba vevő célközönség, valamint a sajtó számára.

Cél:

- az elkészült projekt bemutatása,
- köszönetmondás a közreműködő partnerek, támogatók felé,
- a projekt „átadása” a célközönségnek (használatba vétel),
- a sajtó informálása.

A rendezvény általában állófogadással egybekötött kötetlen szabadtéri vagy zárttéri rendezvény. A vendégek fogadását követően ünnepélyes beszédekkel kezdődik, majd az állófogadás rész alatt háttérműsor szórakoztatja a vendégeket. Érdemes és javasolt néhány a projekttel szoros kapcsolatban álló VIP személy meghívása (például illetékes államtitkár, kormánybiztos, országgyűlési képviselő, a Parlament bizottságának a vezetője, Regionális Fejlesztési Tanács vezetője, önkormányzati vezető, polgármester, stb.)
A rendezvény nagyobb és összetettebb, mint egy sajtótájékoztató, a tervezés szakaszában részletes forgatókönyv készítése szükséges. A szervezésnél különösen figyelmet érdemes fordítani a következőkre:

- Időpont kiválasztásnál előzetes konzultáció a lehetséges VIP vendéggel.
- Helyszín gondos kiválasztása (kültéri vagy beltéri), időjárás figyelembevétele.
- Program megszervezése (lehet élő zenekar, fellépő művészek).
- Szükséges-e külön moderátor.
- Vendéglátás (italok, különböző ételsorok összeállítása, mindenképpen javasolt catering megbízása).
- Beszédírás (két-három üdvözlőbeszéd esetén figyeljünk a beszédek hosszára, és egymáshoz kapcsolódására), beszédek egyeztetése.
- Kisegítő személyzet (hostessek, biztonsági személyzet, ruhatár, stb.).
- Vendégek létszáma, meghívotti kör gondos összeválogatása.
- Meghívás módja (protokoll szerint).
- Folow up, a meghívás kiküldése után a meghívás szóbeli megerősítése, a részvételi szándékra külön rákérdezés.
- Az egyes szervezési részfeladatokért felelős személy kijelölése.


5. Célcsoportok - üzenetek - eszközök


6. A tájékoztatás során használt kommunikációs eszközök és feladatok

A kommunikáció széles tárházzal rendelkezik. Az eszközök tervezésénél mindig az adott kommunikációs céloknak és célcsoportoknak legjobban megfelelő, leghatékonyabb eszközöket kell megtalálni és kiválasztani.
A kommunikációs eszközök feladata, hogy a fentebb megfogalmazott üzeneteket a kiválasztott csatornákon keresztül eljuttassák az adott célközönségekhez. A Projekt végrehajtásának minden szakaszáról tájékoztatni kell az érintetteket, a lakosságot és a médiát. A kampánynak igazodnia kell a beruházás menetrendjéhez.





7. Költségterv és a feladatok időbeli ütemezése





A projekt megvalósítását követő szakaszban a kommunikációs tevékenység hasonló módszerekkel kerül értékelésre. Bár a táblázatban nincs jelölve, de – miután viszonylag kis településről van szó – kiemelten kell kezelni a személyes ismertségen alapuló véleménynyilvánítások megállapításait, javaslatokat. Véleményünk szerint ezt a kommunikációs csatornát nem lehet, és nem szabad kizárni abból a körből, amely a beruházás eredményeit, az esetleges hibáit taglalja, esetenként megoldási javaslatot is közöl.
A PR tevékenységünk alapvető célja tehát, hogy az érintett lakosság jóindulatát és beleegyezését megnyerjük, a projekttel kapcsolatos esetleges ellenérzéseket eloszlassuk.

Körösladány, 2013.02.01.
A tervet előkészítette: Tőkésné Gali Mónika
Jóváhagyta: Kardos Károly polgármester

Kommunikációs terv letölthető itt >>